Az MTA BTK Történettudományi Intézet első világháborús honlapja

Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat szervezésében kerül sor a 1918 – A nagy összeomlás című konferenciára 2018. október 31-én (szerdán) 10:00 órai kezdettel az Országház Főrendiházi üléstermében (Bp. 1055 Kossuth Lajos tér 1–3.). Intézetünket előadóként ifj. Bertényi Iván tudományos főmunkatárs, a Bécsi Magyar Történeti Intézetigazgatója, Katona Csaba tudományos munkatárs, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense és Szarka László tudományos főmunkatárs, témacsoportvezető, az első világháborús OTKA-kutatócsoport vezetője képviselik. A részletes program itt látható, míg a konferencia témáját és előadásait ismertető rövidfilmet ide kattintva lehet megtekinteni.

Úton. Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európábancímmel kerül sor a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néderlandisztikai Tanszéke közös konferenciájára 2018. november 9-én (pénteken) és 10-én (szombaton) a MTA Humán Tudományok Kutatóháza (Bp. 1097 Tóth Kálmán utca 4.). A rendezvény részletes programja itt olvasható, a facebook event pedig itt érhető el.

A szlovákkérdés lehetséges megoldásai közül a korábbi történetírás a cseh–szlovák orientációt abszolutizálta és tárgyalta, ezért itt előtörténetét és a háború első felének történéseit mellőzve az utolsó másfél év eseményeit kívánom vázolni (a megelőző évek eseményeire lásd Ábrahám 2015).

Mint egyéb helyen láttuk (Csehszlovákia megteremtésének és a cseh–szlovák államjogi viszonynak a megítélése a cseh és a szlovák tudományosságban) a közös állam kikiáltásának, megszervezésének napjai azóta is számos kérdést vetnek fel.

A kutatás magyar nyelvű zárókötete A Nagy Háború nemzeti céljai és olvasatai. Kisnemzeti nacionalizmusok Kelet-Közép-Európai átalakulásában 1914-1920címmel terveink szerint 2020-ban lát napvilágot. Tervezett tartalmát alább olvashatja.

A Nagy Háború birodalmi, nemzet- és államépítő nacionalizmusainak közös jellemzője volt a territorializált, térképeken is megjeleníthető nemzeti és állami terület. Munkatársunk, Nagy Béla, a projekt időtartama alatt készült elemzések, tanulmányok, kiadványok részére készítette az alább található térképeket.

2016. szeptember 15-én került sor a Román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában című nemzetközi konferenciára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre Bukarestben, a Balassi Intézetben. A rendezvényről (többek között) tudósítás jelent meg az M1 Ma reggel című műsorában, az Inforádión, a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, az Újkoron a Bukaresti Rádióban, a Televiziunea Română Magyar Adásában és az Erdélyi Magyar Televízió Híradójában.

A sok évszázados, etnikumfeletti hungarus patriotizmus a 19. század magyarosító szellemiségében egyre kevésbé lehetett természetes, s főleg hiteles állásfoglalás, ám egy sor szlovák értelmiségi a dualizmus évtizedeiben is elfogadta az egységes magyar politikai nemzet eszméjét, és szerepet vállalt a politikai, esetleg kulturális asszimilációt elfogadó, viszont anyanyelvi írásbeliség megteremtésében. A sztárépítész Ján Nepomuk Bobula, az evangélikus lelkész, végül szuperintendens Daniel Bachát vagy Szeberényi Gusztáv, a nyelvész-filológus Samo Czambel vagy Podhradszky György, a náluk türelmetlenebb kulturális mindenes, Adolf Pechány, a szerkesztő Karol Csecsotka munkái mellett tömeghatást gyakoroltak a kormánybarát szlovák lapok és a Magyarországi Tót Közművelődési Egyesület olvasó-, énekeskönyvei, fordításai.

Fenti kérdés természetesen túlnő a sajtótörténet határain: egy társadalomfejlődésében, főként elitképzésében gátolt, korlátozott politikai palettával rendelkező etnikum esetében a periodikumok hivatottak pótolni a helyi vitafórumokat, véleménycserét és magát az össznemzeti diskurzust.

A szlovák útkeresés harmadik ereje szociáldemokrácia, viszonya ellentmondásos mind a nemzeti mozgalomhoz, mind anyapártjához, az MSzDP-hez. A folyamatosan gyarapodó szlovák ipari munkássághoz és vezetőik ideológiájához mind a konzervatív, mind a polgári demokrata politikusok ellentmondásosan viszonyultak: a nemzetépítéshez igényt tartottak e tömegre, ám elutasították a vezetők marxista, azaz antikapitalista és ateista jelszavait, pontosabban a magántulajdon elleni harcot csak az „idegen”, értsd magyar, német, zsidó tőkések ellenében tekintették legitimnek, a „nemzeti vállalkozókat”, azaz saját magukat az elnyomott proletár nemzet ugyancsak hátrányos helyzetű tagjainak, tehát hiteles vezetőinek minősítették.

Összeomlás, forradalom, kiútkeresés. 1918 emlékezete és narratívái címmel rendezett tudományos tanácskozást a birodalmi összeomlás és a nemzeti államépítések átmeneti korszakáról 2018. október 12-én a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport és az első világháborús OTKA-kutatócsoport. A workshop fókuszában 1918 ősze és tele állt, a résztvevők a nagyhatalmi, kisnemzeti és specifikusan magyar elképzelések, döntések és nem utolsósorban múltértékelések történeteit vizsgálták. A tanácskozás első, magyar nyelvű részéről készült videóösszefoglaló itt tekinthető meg.

A térkép Nagy Béla munkája

Kutatócsoportunk munkájáról összefoglaló cikk jelent meg az Újkor.hu portálon, amely itt olvasható.

A hazai románság vezetői a harci cselekmények lezárultáig (a birodalom számára az olasz fronton) nem tudhattak semmi biztosat az Antant, mindenek előtt az Egyesült Államok szándékairól, a Monarchia fennmaradásának esélyeiről. Ugyanakkor Románia nemzetközi helyzete, szövetségesi státusa a bukaresti béke aláírása (1918. május 7.) után bizonytalanná vált. Ennek ellensúlyozására intenzív propagandát indított az Antant döntéshozói felé, el kívánván fogadtatni álláspontját, miszerint elsősorban szövetségesei miatt került ebbe a kényszerhelyzetbe, tudni illik a hadsereg nem kapta meg a rögzített támogatást. Az ország tehát érvényesnek tekinti az 1916-os szerződés területi rendelkezéseit.

Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat szervezésében került sor az 1918 – A nagy összeomlás című konferenciára 2018. október 31-én az Országház Főrendiházi üléstermében. A rendezvényről, amelyen több kollégánk is előadást tartott, itt olvasható részletes beszámoló Szőts Zoltán Oszkár tollából az Újkor.hu-n.

A kutatási projekt két angol nyelvű kiadványának kézirata közül a Magyar-Bolgár Történész Bizottsággal közösen elkészített Bulgaria and Hungary in the First World War : A view from the 21st century c. kötet 2019-ben jelenik meg. A könyv tartalomjegyzékét az alábbiakban tekinthetik meg.

A kommunista diktatúra majd a közös állam megszűnése óta a szlovák történetírás megszabadult a csehszlovák egység szemléleti kényszerétől, lehetővé vált számára, hogy a két nemzet viszonyát immár ne teleologikusan, hanem Csehszlovákiát adott körülmények között létrejött, majd megszűnt, korhoz (korokhoz) kötött jelenségnek tekinthesse. Megkezdődött a szlovák múlt, így az első világháború történéseinek és folyamatainak teljes körű birtokba vétele. A korábbi ideologikus, monolit szemlélettel szemben – mely szerint a szlovákság, legalábbis lélekben egységesen szemben állt Magyarország illetve általában a Monarchia háborújával, s ugyanilyen egységesen állt a csehekkel közös állam kivívása, mint a történelem által kínált egyetlen út mellett – a szerzők nem hallgatják el a tömegek államhű megnyilvánulásait, a hagyományos paraszti értékrend valamint a sok évtizedes hazafias propaganda hatásait.

A térkép Nagy Béla munkája

Vác Város Levéltára adott otthont Nagy László Emlékeim a hadifogságból, 1914–1921 című kötete bemutatójának. Először a naplóíró unokája, Várnai Sándor beszélt, majd Nagy László életrajzát Horváth M. Ferenc, a házigazda levéltár igazgatója, a kiadvány egyik szerkesztője ismertette. Végül intézetünk tudományos munkatársa, az első világháborús OTKA-kutatócsoport tagja, Katona Csaba tartott előadást a magániratokról, a naplók és a visszaemlékezések fontosságáról az első világháborúval kapcsolatos kutatásokban, továbbá Nagy László hadifogolynaplójának értékeiről.