Az első világháború kitörése előtt az Osztrák–Magyar Monarchia 51 milliós lakosságának 6,5%-át képezték a román anyanyelvűek. A több mint 3 200 000 román lakosból 270 ezren az Osztrák Császársághoz tartozó Bukovina tartományban, 2 930 000-en pedig a Magyar Királyság területén éltek: a történeti Erdély, valamint a Bánság, a Partium és Máramaros területén. Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország 18 millió főt meghaladó össznépességének 16,1%-át alkották a román anyanyelvűek. Ha viszont a történeti Erdély területét nézzük, az ott élő közel másfélmillió román a lakosság 55%-át, azaz abszolút többségét tette ki.
Rendezvények
Konferencia az első világháborúról az Irodalomtudományi Intézetben
- by Markovits Kálmán
-
Találatok: 1363
2014. szeptember 15–17- én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Emlékezés egy nyár-éjszakára című konferenciájára, amelynek témája az első világháború. A rendezvényre az M MTA BTK ITI Tanácstermében kerül sor (Bp. 1118 Ménesi út 11–13., I. em.). A részletes program ITT tekinthető meg, az előadások rezüméi ITT olvashatóak.
Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországának életképei
- by Markovits Kálmán
-
Találatok: 1774
Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma valamint a Legenda Közművelődési Egyesület 2014. szeptember 17-én tudományos konferenciát szervez, amely tematikáját tekintve a hátország mindennapjaira kíván koncentrálni. A fókuszban a főváros hétköznapjai állnak, a közelgő háború gondolatiságának a mindennapokba való begyűrűzése. A rendezvény meghívója ITT, az előadások rezüméi pedig ITT láthatóak.
A konferencia programja főként társadalom-, város- és hadtörténeti kérdéseket jár körbe, olyan eseményeket taglalva, amelyek a történeti kutatás során eddig csupán marginális jelentőséggel bírtak. A frontra induló katonák és a hátramaradó családok százezreinek összefonódó történetei, eddig még be nem mutatott mikrotörténeti adalékok szolgáltatják a konferencián elhangzó referátumok gerincét. A különböző nézőpontok, hangsúlyok lehetővé teszik, hogy olyan kérdéseket is felszínre kerüljenek, amelyek metszetben történő bemutatása elfogadhatóbb választ adhat a konferencián vizsgált problematikára.