Az OTKA-ról

Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben.

A Habsburg-monarchia nemzetállami dezintegrációjának politikai és területi programjai.

NKFIH – OTKA, K-113004. sz.

Részletes kutatási terv

 

 

 

  1. Historiográfiai háttér, megoldandó problémák. Szakmai előzmények

A négy évre tervezett kutatás a Habsburg-monarchia – s azon belül főként a Magyar Királyság – keretei közt párhuzamosan fejlődött nemzet- és államépítő nacionalizmusok működését, ideológiai, politikai és területi programjainak fejlődését vizsgálja az első világháború éveiben. A „nagy háború” négy éve, a hatalmas pusztítás, a rengeteg szenvedés mellett az európai nacionalizmus történetében is fontos vízválasztónak, a kelet-közép- és délkelet-európai régió nemzetállami átalakulása szempontjából pedig döntőnek bizonyult.[1] Az elmúlt száz év alatt többször „újraírt háború” és az azt lezáró versailles-i békerendszer egyik fontos olvasata a kis nemzetek önrendelkezési törekvéseinek nemzetállami értelmezése. Ekkor vált nemzet és terület, nemzet és állam a térség nacionalizmusainak ikerfogalmává. Az érintett rokon vagy azonos etnikumú társadalmak nemzeti integrációs törekvéseit ekkor öntötték először konkrét politikai programokba. Ekkor kaptak először nemzetközi nyilvánosságot azok a csehszlovák, ukrán, román, délszláv nemzetállami programok, amelyek a nemzeti függetlenség megvalósítását önálló nemzetállami keretek közt képzelték el. A korábban a Monarchia belső átalakítására koncentráló nemzetiségi törekvések és a kulturális, gazdasági együttműködés síkján mozgó nagyromán, délszláv, csehszláv együttműködési projektek ekkor megtervezett territorializációja szempontjából.[2]

Az ukrán, román, szerb, horvát, szlovák és cseh történetírás elmúlt két évtizedben megjelent monográfiái, a korábbi román, szlovák forráskiadványok, monográfiák többségükben a nemzeti függetlenségi harc kontextusán belül maradnak.  Az osztrák és magyar hadtörténeti és társadalomtörténeti feldolgozásokban egyre hangsúlyosabban megjelentek a társadalomtörténeti szempontok. Ezzel együtt a nem német és nem magyar nemzeti társadalmak nacionalizmusainak belső önszerveződése és külső kapcsolatrendszerei, összefüggései csak elvétve kerülnek előtérbe. Pedig a román, szerb, cseh, szlovák, dunai sváb, erdélyi szász és rutén nemzeti mozgalmak közvetlen világháború előtti előzményeivel foglalkozó munkák már régóta egyértelművé tették, hogy a nemzeti mozgalmak számoltak kontinentális méretű háborús konfliktus alternatívájával. S arra is készültek, hogy az ilyen konfliktus a Monarchia területére is begyűrűző balkáni típusú háborús konfliktusok lehetőségével és azok következményeivel.

Kutatásunkban arra törekszünk, hogy a szomszéd országi, francia, brit és német levéltári források alapján részletes, nemzetközi összehasonlító elemzés tárgyává tegyük a cseh-szlovák-rutén, „nagyromán”, és délszláv nemzetállami programokat. illetve a velük szemben erőtlennek bizonyult osztrák és magyar föderalizációs elképzeléseket. Ezen kívül azt az eddig elhanyagolt kérdéskört is részletesen meg kívánjuk vizsgálni, hogy az osztrák-magyar közös kormányzat, a bécsi és a budapesti kormányok jórészt preventív célokat követő háború alatti nemzetiségpolitikai aktivitása miként konfrontálódott a nem domináns helyzetű etnikai közösségek nemzeti integrációs programjaival és céljaival.

 A Habsburg Közép-Európa nemzetépítő nacionalizmusainak, nemzeti mozgalmainak az első világháborús évekre fókuszáló vizsgálatával összekapcsoljuk az eddig legtöbbször elkülönülten folyó magyarországi és ausztriai „nemzetiségi kérdés”, illetve a „nemzeti függetlenségi küzdelem”, valamint a nagyhatalmi geopolitikai megfontolások mentén körvonalazódott békepolitika értelmezési kereteit. A sok tekintetben közös tőről fakadó történeti előzményeket, hasonlóságokat, párhuzamokat figyelembe véve az érintett nemzetiségek és a Monarchián belüli vagy kívüli rokon nemzeti társadalmaik egybekapcsolódása, közös nemzetállami programjaik ideológiai, politikai és területi megalapozása, a nemzetközi együttműködés keretében ezek nagyhatalmi instrumentalizálásával, a nemzetállami önrendelkezés  

  1. Hipotézis, kulcskérdések, a projekt célkitűzései

2.1.  A háború előtti nemzeti autonómia-programok és a belső átrendeződés esélye

Az első évben a Habsburg-monarchia, s azon belül a történeti Magyar Királyság területén élt „nem domináns” („elnyomott”) hét kisnemzet – csehek, szlovákok, rutének, románok, szerbek, horvátok, szlovének – nacionalizmusainak összehasonlító programelemzését végezzük el. Az első világháború sok tekintetben cseppfolyóssá, bizonytalanná vált körülményei közt részben fel-, részben pedig leértékelődtek a „boldog békeévekben” kialakított nemzeti programok. Ausztria-Magyarország két „tituláris” nemzetének nacionalizmusát nem csupán a klasszikus „restriktív” nemzetiségi politika hordozóiként, illetve a dualista szerkezet és a Monarchia stabilitásának megőrzésében érdekelt, pozícióőrzésre berendezkedett elképzelésként, hanem a Birodalom külső és belső viszonyainak az irányított és fokozatos átalakításában is érdekelt tényezőként kívánjuk összehasonlítani.

2.1.1. Az elemzés egyik kiemelt szempontja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az 1914 előtti Lajtán túli és a Lajtán inneni szubdualisztikus (horvát, lengyel, részben cseh, morva és bukovinai) megoldások etnopolitikai modelljeinek diametrális szétágazása miként befolyásolta a Birodalom két részében élő szláv, román és egyéb népcsoportok háború alatti lojalitásviszonyait.

Magyarország esetében a háborús Tisza-kormány román-, szlováktárgyalásai, valamint a rutén akció, illetve az erdélyi kérdés, a szász probléma elemzésével arra keressük a választ, mennyiben tudta és akarta Tisza kihasználni a rendkívüli körülményeket egy új, pozitív, regionálisan differenciált nemzetiségi politika kialakítására. 

 A hadüzenetek után a nemzetépítést szolgáló (párt)politikai – nemzeti-, agrár, néppárti stb.–  törekvések mobilizációs ereje megcsappant, a politikai törésvonalak mentén kialakult függetlenségi, illetve emancipációs alternatívák azonban tovább éltek. S jóllehet az első háború évben mind az osztrák, mind pedig a magyar kormányzat igyekezett szigorú felügyelet alá helyezni a nemzeti mozgalmak vezetőit, ezzel is csökkenteni próbálta a nacionalista programok alsó középosztályt és a birtokos paraszti rétegeket is elérő integrációs potenciálját. A világháborúnak rögtön az első évében felfigyeltek a szóban forgó nemzetek törekvéseire az antant államokban, illetve az Egyesült Államokban is, ami a programalkotás, kapcsolati hálók kialakításában kétségkívül különösen fontos mozzanatnak bizonyult. Ezeknek a szempontoknak, kölcsönhatásoknak az elemzése az 1914-1918 közötti kisnemzeti nacionalizmusok új nemzetközi dimenzióját teszi megfoghatóvá.      

2.1.1. Ezt az elemzést egy 2014-ben megrendezendő historiográfiai alapozású műhelykonferenciával tervezzük megoldani. Magyarországi és a szomszédos nemzetbeli kollégákkal, valamint egy-két nemzetközileg elismert nyugati szakértő bevonásával a fenti szempontok szerint nemzeti esettanulmányok és összegző, összehasonlító elemzések készülnek. Ezeket a műhelykonferencián összehangoljuk, összesítjük, majd pedig a projekt első két évének eredményeit összefoglaló monografikus szerkezetű kötetben adjuk közre.

2.1.2. A historiográfiai alapozású rendezvénnyel párhuzamosan kialakítjuk a kutatási program saját magyar-angol nyelvű portálját, amelyen első lépcsőben – 2014 végéig – nemzetenként nagyjából azonos mennyiségű, megfelelően reprezentatív kommentált bibliográfiai adatmennyiséget helyezünk el.  Ezzel párhuzamosan elkezdődik a Kemény G. Gábor féle Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez a dualizmus kori Magyarországon c. kötetsorozat hiányzó 1917-1918. évi zárókötetének a munkálata is.

  1. A territorializált nemzet és a birodalmi alternatívák: a nemzetállami nacionalizmusok és a Monarchia kormányzatainak nemzetiségi politikája

3.1. A csehszlovák, nagyszerb, nagyromán, nemzetépítő nacionalizmusok területi célokat megfogalmazó, nemzetállami terveket meglapozó világháborús szakasza kapcsán azt tesszük elemzés tárgyává, hogy az egyes népcsoportok kormánypárti és ellenzéki elitjei, illetve a külföldi emigrációs központokban irányító szerepet játszó értelmiségi csoportok miként tudták a nacionalizmus korábbi kulturális, politikai előzményeit is rendszerbe állítani. Mégpedig annak érdekében, hogy ki-ki saját nemzete számára olyan territorializált nemzetfogalmat állítson középpontba, amelynek a működőképességét, egyenrangúságát kizárólag a saját nemzetállam volt hivatott biztosítani. Ennek a területileg meghatározott – történeti, tartományi, etnikai, földrajzi elő- és vágyképekre hagyatkozó – nemzetfogalomnak az értelmét egyszerre kínálta az egyenjogúság, az önrendelkezés és a függetlenség eszméjének egybekapcsolása.

3.2. A minél teljesebb nemzeti koncentrációt lehetővé tévő territorizált nemzetképek kialakításában a világháborús véráldozat legitimációs ereje, a szerb és belga kis nemzetek hősiességének példái éppúgy fontos szerepet játszottak, mint a Monarchián belüli mozgalmi előzmények.  Mindehhez az optimális „nemzeti” vagy „történeti” határokkal, a nemzeti többséget biztosító leleményes politikai és történeti konstrukciókkal, a területiségében és külön államiságban megfogalmazott független nemzet politikai és területi konstrukcióinak születését, programokba emelését, nemzetköziesítését kívánjuk külön vizsgálat tárgyává tenni.

1.3.1. Összehasonlító osztrák, lengyel, cseh, magyar, horvát elemzést felkért kutatók végzik el. A munka eredménye: kétrészes könyv: első részében az elemzések, másik részében pedig a források lesznek olvashatóak.  

1.3.2. A második évben, azaz 2015 végéig elkészül az angol nyelvű regesztákkal ellátott, eredeti nyelvű digitális forrásgyűjtemény, amelynek gerincét az alábbi dokumentumtípusok alkotják: politikai pártok programjai, reprezentatív nemzeti programok, memorandumok, kiáltványok, követelések, valamint a központi hatalmak és az antant államok kormányaival, hadsereg-főparancsnokságaival fenntartott kapcsolatok válogatott forrásai.

 1.3.3. A második évben kerülnek fel a kutatási portálra a territorializált nemzetek történeti, etnikai, és politikai térképei, a határkijelölést segítő és szemléltető „harci”, illetve békekonferenciára készült térképi mellékletek. 

  1. Valószínűsített eredmények

A kutatási program első évében elkészül a projekt honlapja, amelyre felkerül a vizsgált nacionalizmusok forrásadottságainak, historiográfiájának elemzése. Ez fokozatosan kiegészült kérdéskör válogatott és kommentált bibliográfiájával, a kérdéskör kronológiai adataival, a nacionalista programok területi elképzeléseit bemutató térképi adatbázissal.  A Habsburg-monarchia és Magyar Királyság átalakításáról, majd egyre inkább felszámolásáról a nemzetépítő nacionalizmusok programjaiban kialakult elképzeléseket két szakmai vita és egy nemzetközi szimpózium keretében vizsgáljuk. A kutatócsoport és meghívott külföldi kollégák a tervezett kollektív monográfiai szerzőiként a következő témakörökben egyeztetik véleményüket: A közép-európai államépítő nacionalizmusok 1914 előtti gyökerei és fejlődésük a világháború éveiben. A világháború kitörésének hatása az ausztriai és magyarországi nem domináns nemzeti társadalmak nemzetépítő nacionalizmusaira. A rokon nemzetek és nemzetiségek egységtörekvéseinek, egységprogramjainak társadalmi bázisa, megjelenési formái, fogadtatása, kormányzati recepciója. Elkezdődik az Iratok a nemzetségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában c. forráskiadvány 1916-1918. évi zárókötetének az anyaggyűjtése.

A 2015/2016-os évben összeállítjuk a kelet-közép- és délkelet-európai nacionalizmusok első világháború alatti politikai, államjogi, területi programjainak reprezentatív forrásgyűjteményét, s ezzel párhuzamosan elkészül a komparatív szempontokat érvényesítő nemzetközi monográfia a cseh-szlovák, nagyromán és délszláv territorializált nemzetállami elképzelések világháború alatti fejlődéséről. Folytatódik az Iratok a nemzetségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában c. forráskiadvány 1916-1918. évi zárókötetének az anyaggyűjtése.

2016/2017-os periódusban a kutatás harmadik évében kerül sor a program második nemzetközi konferenciájára. Terveink szerint az ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, horvátországi, szlovéniai és szerbiai partnerintézetekkel, valamint a bécsi, krakkói, ungvári, újvidéki, kolozsvári, pozsonyi és maribori egyetemekkel közös konferenciára a közép-európai nemzet- és államépítő nacionalizmusok nemzetközi dimenziójáról. További tervezett témakörök: a kelet-közép- és délkelet-európai politikai emigrációk kapcsolatrendszere, francia, brit, amerikai, olasz támogatottsága, a Monarchia és Magyarország háborús potenciáljának, államjogi helyzetének, az államnemzeti programoknak és a térséget fenyegető nacionalista konfliktusoknak a nagyhatalmi megítélése.

A kutatási honlap digitális forrásbázisa a harmadik évben a háborús országok „fehér könyveivel”, a csehszlovák és délszláv emigráció memorandumaival, valamint a magyarországi román kérdés 1914-1918 közötti iratgyűjteményével bővül.  

Befejeződik az Iratok a nemzetségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában c. forráskiadvány 1916-1918. évi zárókötetének anyaggyűjtése.

A kutatás 2017/2018-as záró évében készül el a második nemzetközi monográfia az előző évi konferencia témaköreiből. Ez az ugyancsak kétrészesre tervezett zárókötet a közép-európai nacionalizmusok nagyhatalmi kapcsolat-rendszerének a háborús célpolitikában, illetve a békepolitikában való érdekérvényesítését, az új Európa-elképzelések diplomáciai és propagandaeszközeit elemzi. Elkészül az Iratok a nemzetségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában c. forráskiadvány 1916-1918. évi zárókötetének kézirata.

A honlapra felkerül a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériumának anyagából készült forrásválogatás. Befejeződik a digitális kronológiai, forrás- és térkép-adatbázis munkálata.


  1. Kutatási infrastruktúra

5.1. A kutatási programban a kutatócsoport állandó aktív (nem nyugdíjas) tagjai részére laptopot és igény szerint nyomtatót igényelünk.

5.2. A kutatási program tervezett résztvevői: Kutatásvezető: Szarka László. A kutatócsoport állandó tagjai: az MTA BTK és TTK részéről: Ábrahám Barna, Hornyák Árpád, Katona Csaba, valamint Balogh L. Béni a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa. A projektben mindkét monográfia esetében egy-egy fejezet elkészítésével tervezzük megbízni Hajdú Tibort és Szász Zoltánt, az MTA BTK TTI nyugalmazott főtanácsadóit. A projekt terhére 50 %-os alkalmazással szeretnénk felkérni Ábrahám Barna tudományos munkatársat. Eseti jelleggel, a két monográfia meghatározott fejezeteinek elkészítésében és kijelölt levéltári fondok feltárásban részt vesz Andrej Tóth (Prága), Kovács Attila (Maribor), Vörös László (Pozsony), és két utóbb kijelölt doktorandusz.

  1. Szakirodalom

A legutóbbi években magyar fordításban is több kiemelkedően fontos munka jelent meg az európai, s azon belül kelet- és közép-európai nacionalizmusok 20. század eleji problémájáról.[3] A térség nacionalizmusainak alapszövegeit alapos apparátussal közreadó CEU-szöveggyűjtemény a tér, a terület, a régió nemzetiesítéséről, a nemzeti heroizmusnak mint történeti értékkategóriának a jelentőségéről számos fontos elemzési szempontot vet fel a 20. század eleji periódusra vonatkozóan is.[4]  A magyar szerzők közül Romsics Ignác átfogó munkája ad kutatásunkhoz is számos fontos összehasonlító szempontot.[5] Miroslav Hroch európai kitekintésű összehasonlító elemzései ugyan rendre befejeződnek 1914 előtt, mégis komparitisztikai eredményeivel fontos kiindulópontokat nyújtanak.[6] Peter Haslinger fenebb jelzett új monográfiája a cseh nacionalizmus szlovák, rutén politikai és területi kapcsolódásainak, illetve német, osztrák és magyar konfliktusainak sűrű történeti, ideológiai szövedékét, a nemzetépítés történeti államjogi és területi összefüggéseiről. A világháború éveiben nemzetközi, nagyhatalmi dimenziót kapott és a Monarchia dezintegrációjához vezető kisnemzeti nacionalizmusok elemzésében eddig a magyar az 1918 előtti „nemzetiségi kérdés” állt a középpontban. A szomszéd nemzetek történetírásában viszont az 1918 utáni fejlemények logikája mentén vizsgálták a Monarchia felbomlása előtti időszak nacionalizmusait.[7]

A kutatás magyarországi résztvevői, valamint a két konferencia és két kötet munkájába bevonni tervezett külföldi kollégák munkásságuk jelentős részét a kutatás tárgyát képező nacionalizmusok vizsgálatának szentelték. Szarka László T. G. Masaryk és Beneš világháborús tevékenységével, a szlovák nacionalizmus fejlődésével foglalkozó könyvei, tanulmányai mellett Balogh L. Béni román, Hornyák Árpád szerb, horvát vonatkozásban végezte el az érintett nemzetépítő nacionalizmusok magyar szempontú, illetve multiperspektivikus elemzését. (A felsorolt magyarországi és a tervezett külföldi résztvevők munkáit ld. az irodalomjegyzékben.)

Bibliography

  1. International monographs
  • Agrigoroaiei, Ion: Contextul intern şi internaţional al înfăptuirii Marii Uniri. [A Nagy Egyesülés belső és nemzetközi kontextusa.] In: Carpica (XXI), 1990. 123−129. p.
  • Enache, Florin: România, marile puteri şi graniţa de Vest până la 1919. [Románia, a nagyhatalmak és a nyugati határ 1919-ig.] In: Horia Dumitrescu (coord.): Omagiu istoricului Dan Berindei. Focşani, 2001, 256−282. p.
  • Kappeler, A. – Z.Kohut, F.Sysyn, M.von Hagen (eds.): Culture, Nation, and Identity: The Ukrainian-Russian Encounter (1600-1945), (Edmonton 2003.
  • Kasianov, Georgiy and Philipp Ther (eds.): A Laboratory of Transnational History. Ukraine and Recent Ukrainian Historiography, Budapest: CEU Press, 2009.
  • Lederer, Ivo: Yugoslavia at the Paris peace Conference. New Haven and London. Yale University Press, 1963.
  • Magocsi,Robert Paul: “Ukrainians and the Habsburgs,” in Ejusd, The Roots of Ukrainian Nationalism. Galicia as Ukraine’s Piedmont (Toronto 2002), 73-82;
  • Maior, Liviu: Alexandru Vaida-Voevod între Belvedere şi Versailles. [Alexandru Vaida-Voevod Belvedere és Versailles között.] Bucureşti, 1993.
  • Miller, A. – Berger, S.. : Nation-Building and Regional Integration, c.1800 – 1914: the Role of Empires. European review of History, No. 3, 2008, Pp.317-330.
  • Miller, A. : The UkrainianQuestion. The Russian Empire and Nationalism in the Nineteenth Century. CEU Press. NY-Budapest, 2003.
  • Mitrović, Andrej: Jugoslavija na konferenciji mira 1919-1920. Beograd, 1969.
  • Mitrović, Andrej: Razgraničenje Jugoslavije sa Mađarskom I Rumunijom. Novi Sad, Beograd, 1969.
  • Păiuşan, Radu: Mişcarea naţională din Banat şi Marea Unire. [A nemzeti mozgalom a Bánságban és a Nagy Egyesülés.] Timişoara, 1993.
  • Platon, Gheorghe: De la constituirea naţiunii la Marea Unire. Studii de istorie modernă. 1. [A nemzet létrejöttétől a Nagy Egyesülésig. Újkori történeti tanulmányok. 1.] Iaşi, 1995.
  • Snyder, Timothy: The Reconstruction of Nations. Poland, Ukraine, Lithuania, Belarus, 1569-1999. New Haven 2003.
  • Suciu, Dumitru: Monarhia şi făurirea României Mari. [A Monarhia és Nagy-Románia létrehozása.] Bucureşti, 1997.
  • Yekelchyk, Serhy: Ukraine. Birth of a Modern Nation (Oxford 2007)

 

 

  1. Participants of the projects

Ábrahám Barna

  • A szlovák nemzetté válás kérdései. In: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Szerk. Ábrahám Barna – Gereben Ferenc – Stekovics Rita. Piliscsaba: PPKE BTK, 2003. 138-149.
  • A szlovákság történelmi törésvonalai: konfesszionalizmus és regionalizmus. In: Hungaro-szlovakológia. Szerk. Illés Pál Attila. Budapest: Szent István Társulat, 2007. 141–205.
  • Szlovákok és szlovjákok: a nemzet határai. In: Limes 16 (2003). 3. 55-66.
  • Bevezetés a szlovák művelődésbe. A mai Szlovákia területét érintő államjogi tervezetek és változások. In: Nagy Márta: Ortodoxok Közép-Európában. Mészáros Andor–Illés Pál Attila–Ábrahám Barna: Bevezetés Közép-Európa kultúráiba. Budapest: Szent István Társulat, 2008. 133–159.
  • Modernisation and Ethnicity: Slovaks and Transylvanian Romanians in the Dualist period. In: Comparisions and Entanglements: Hungary and Romania beyond national narratives. Eds. Anders Blomqvist – Constantin Iordachi – Balázs Trencsényi. Peter Lang, 2013.
  • The Idea of Independent Romanian National Economy in Transylvania at the Turn of the 20th CenturyIn: Nation-building and Contested Identities. Romanian and Hungarian Case Studies. Ed. Balázs Trencsényi - Dragoş Petrescu - Christina Petrescu - Constantin Iordachi - Zoltan Kantor. Budapest - Iaşi: Regio Books - Ed. Polirom, 2001. 209-226.
  • Szlovák sajtó és nemzetépítés a dualizmus korában. In: A sajtó kultúraközvetítő szerepe 1867−1945. Szerk. Paál Vince. Budapest: MTA BTK Médiatudományi Kutatócsoportja, 2014 (megjelenés alatt)
  • Časopis Prúdy a národospoločenské modernizačné snahy. In: Słowacja w obliczu Europy. Red. Halina Janaszek-Ivaničková. Katowice: Wyd. Uniw. Śłąskiego, 2000. 50-56. p.
  • Pechány Adolf életrajza. In: Pechány Adolf: A magyarországi tótok. Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 2000. 253-254.

 

L.Balogh Béni

  • L. Balogh Béni: Alexandru Vaida-Voevod és a magyar−román együttélés. In: Horváth Jenő − Pritz Pál (szerk.): Emlékirat és történelem. A VII. Hungarológiai Kongresszus azonos című paneljének anyaga. Budapest, 2012, Magyar Történelmi Társulat − Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 60−80. p.

Hornyák Árpád

  • Hornyák Árpád: A magyar-jugoszláv határ kialakulása az I. világháború után, különös tekintettel Baranyár. In: Acta Hungarica Universitatis Essekiensis 4: pp. 74-87. (2012)
  • Hornyák Árpád: Találkozások-ütközések. Fejezetek a 20. századi magyar-szerb kapcsolatok történetéből Pécs: 2010. 192 p
  • Hornyák Árpád: Szerb történelemtankönyvek magyarságképe IN:Kutatási Füzetek 14., Pécs: 2009. pp. 509-526.
  • Hornyák Árpád: A jugoszláv külpolitikai gondolkodás magyarságképe 1918-1945. IN:LIMES 2008/2 pp. 57-71.
  • Hornyák Árpád: Baja, Bácska, Baranya: Szerb követelések a békekonferencián. IN: RUBICON 2001/ 8-9: pp. 57-61.

Katona Csaba

 

Szarka László

  • The Slovak Separation in 1918. An Indirect Form of Selfdetermination. Danubian Historical Studies, (1) 1987. 3. 22–33. p.
  • Szlovák nemzeti fejlődés – magyar nemzetiségi politika 1867–1918. Kalligram Kiadó, Pozsony 1995.
  • Duna-táji dilemmák. Nemzeti kisebbségek – kisebbségi politika a 20. századi Kelet-Közép-Európában. Ister Kiadó, Budapest 1998.
  • Kisebbségi léthelyzetek – közösségi alternatívák, Lucidus Kiadó, Budapest 2004. 342 p.
  • Duna-völgyi barátságok és viták. Jászi Oszkár közép-európai dossziéja. A kötetet összeállította, a bevezetőt írta és a jegyzeteket készítette Litván György és Szarka László Gondolat Kiadó, Budapest 1991.
  • Az államalapító emlékiratai. In: Masaryk, Tomáš Garrigue: A világforradalom 194–1918. Európa Könyvkiadó, Budapest 1990. 432-481.
  • Ethnische Regionen, staatliche Integration und Föderationspläne in den letzten 50 Jahren der Habsburgermonarchie. In: Lottes, Günther (Hrsg.): Region, Nation, Europa, Physica Verlag – Buchverlag Mittelbayer, Heidelberg –Regensburg, 1992. 188–207. p.
  • Die Nationalitätenfrage im Auflösungsprozess des historischen Ungrn 1918–1920. In: Lemberg, Hans – Heumos, Peter (Red.): Das Jahr 1919 in der Tschechoslowakei und in Ostmitteleuropa, München, 1993. 192–211. p.
  • Masaryk és Beneš. In: Szabolcs Ottó (szerk.): Párhuzamos politikus-portrék a XX. századi Kelet-Közép-Európából. (A Történelemtanári Továbbképzés Kiskönyvtára III.) Budapest, 1994. 9-27. p.
  • Hlinka és Hodža. In: Szabolcs Ottó (szerk.): Párhuzamos politikus-portrék a XX. századi Kelet-Közép-Európából. (Történelemtanári Továbbképzés Kiskönyvtára III.) Budapest, 1994. 59-66. p.
  • Die slowakische nationale Entwicklung und die ungarische Regierungspolitik 1867–1918. In: Aspeslagh, Robert – Renner Hnas etc. (Red.): Im historischen Würgengriff. Die Beziehungen zwischen Ungarn und der Slowakei in der Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft. Nomos Verlag, Baden-Bden, 1994. 13–20. p.
  • Iratok 1918. novemberi aradi magyar–román tárgyalások történetéhez, Regio. 1994. 3. 140–166.
  • A 20. századi Kárpát-medencei államhatárok kialakulásának történeti kérdéseiről, Limes (X) 1997. 2. 19-28. p.
  • A Jászi Oszkár vezette nemzetiségi minisztérium rendezési tervei és működése 1918 végén. In: Göncz László (szerk.): A Mura mente és a trianoni békeszerződés – Pokrajina ob Muri in trianonska mirovna pogodba. (=Lendavski zvezki – Lendvai Füzetek 17.) Lendva–Lendava 2000. 154–163. p.
  • Nationale Regionen in Ungarn und die Kantons- und Autonomiepläne von Oszkár Jászi im Winter 1918-1919. In: Heppner, Harald – Staudinger, Eduard (Hrsg.): Region und Umbruch 1918. Zur Geschichte alternativer Ordnungsversuche, Peter Lang. Frankfurt am Main, 2001. 24–37. p.
  • A szlovák autonómia alternatívája 1918 őszén. In: Pásztor Cecília (szerk.): "…Ahol a határ elválaszt". Trianon és következményei a Kárpát-medencében. Nógrád Megyei Levéltár, Balassagyarmat–Várpalota, 2002. 171–189. p.
  • Etnické regióny v procese dezintegrácie Uhorska a integrácie nemad’arských národov v období dualizmu. In: Kamil Sládek–Dušan Škvarna (szerk.): Hl’adanie novej pobody strednej Európy. Bratislava, Centrum pre európsku politiku, 2005. p.103-116.
  • A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak. In: Bárdi Nándor–Fedinec Csilla: Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest 2008. 14–21.
  • Adalékok a felföldi magyar-szlovák nemzeti térkijelölés XVIII-XIX. századi történetéhez. In.: Bennünk élő múltjaink. Történelmi tudat – kulturális emlékezet. Vajdasági magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2008. 143–161.
  • A szlovák–magyar szakítás 1918 őszén. Elhatárolódás és önrendelkezés. Fazekas József (szerk.): Emlékkönyv Zeman László 80. születésnapjára, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2008. 112-138.
  • A szlovák kérdés a magyar kormányok nemzetiségi politikájában 1899-1914. In: Nagy Melinda (szerk.): A Selye János Egyetem „Oktatás – Tudomány – Társadalom“ c I. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete, Komárom, 2009. szeptember 7-8. Selye János Egyetem, Komárom 2009.
  • Ungarische Föderationspläne in 1918 und die Auflösung der Habsburgmonarchie. In: Integration und Desintegration in Mitteleuropa. Hg.: Marcella Rossová. Praha-München: Historický ústav AV ČR – Martin Meidenbauer 2009, 145-147. p.,
  • A soknemzetiségű Magyar Királyság felbomlása. In: Fedinec Csilla, Vehes Mikola (főszerk.) Csernicskó István, Oficinszkij Román, Osztapec Jurij, Szarka László, Tokar Marian (szerk.): Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra /magyar–ukrán kiadvány magyar nyelvű változata/. – Budapest: Argumentum, 2010.

 

[1] Stéphane Audoin-Rouzeau – Anette Becker: 14–18, Retrouver la querre, Paris, Gallimard 2000. (Magyar kiadásban: 1914-1918. Az újraírt háború, Budapest, L’Harmattan, 2006.)

[2] A nemzeti és területi komponenseknek a nacionalista mobilizációban játszott szerepéről újabban Peter Haslinger: Nation und Territorium im tschechischen politischen Diskurs 1880-1938. München, Collegium Carolinum, 2010. 210-217. p.

[3] Anthony Smith: The Ethnic Origin of Nations, London, Penguin 1986;  Benedict Anderson: Imagined  Communities. Reflection ont he Origin and Spread of Nationalism. Verso, London – New York 1991;  Eric Hobsbauwm: The Age of Extrems: TheShort Twentieht Century 1914-1991, London M. Joseph, 1994; Rogers Brubaker: Nationalism Reframed. Nationhood and the National Question in the New Europe, Cambridge, Cambridge University Press 1996.

[4] Trencsényi, Balázs– Kopeček, Michal, eds.:  Discourses on Collective Identity in Central and Eastern Europe 1770-1945  I-II. köt. CEU Press, Budapest– New York 2007.

[5] Romcsis Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században, Budapest  Napvilág, 2004.

[6] Hroch, Miroslav: Národy nejsou dílem náhody, Praha SLON, 2009.

[7] A cseh-szlovák relációra ld. pl. Stehlík, Michal: Česi a Slováci,1882-1914, Nrzřetelnost společné cesty , Togga, Praha 2009. 128-121. p; Rychlík, Jan: Česi a Slováci ve 20. století. Spolupráce akonflikty 1914-1992. 43-68- p. A közös csehszlovák államért folytatott  első világháború alatti  cseh-szlovák küzdelem mítoszainak, emlékezetének feldolgozására ld. Hlava3^cka, Mila –Mares, Antoine–Pokorná Magdaléna et al.: Pamäet míst, udlásotí a osobností. Historie jako identta a manipulace. Praha, Historický ústav 2011. 71–105 p.