Az MTA BTK Történettudományi Intézet első világháborús honlapja - Az MTA BTK Történettudományi Intézet első világháborús honlapja

1918 – A nagy összeomlás: konferencia az Országházban Tisza István halálának 100. évfordulója alkalmából

Tue, 30 Oct 2018 07:14:53 +0000

Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat szervezésében kerül sor a 1918 – A nagy összeomlás című konferenciára 2018. október 31-én (szerdán) 10:00 órai kezdettel az Országház Főrendiházi üléstermében (Bp. 1055 Kossuth Lajos tér 1–3.). Intézetünket előadóként ifj. Bertényi Iván tudományos főmunkatárs, a Bécsi Magyar Történeti Intézetigazgatója, Katona Csaba tudományos munkatárs, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense és Szarka László tudományos főmunkatárs, témacsoportvezető, az első világháborús OTKA-kutatócsoport vezetője képviselik. A részletes program itt látható, míg a konferencia témáját és előadásait ismertető rövidfilmet ide kattintva lehet megtekinteni.

A "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport konferenciája: Úton. Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Tue, 06 Nov 2018 07:22:49 +0000

Úton. Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európábancímmel kerül sor a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néderlandisztikai Tanszéke közös konferenciájára 2018. november 9-én (pénteken) és 10-én (szombaton) a MTA Humán Tudományok Kutatóháza (Bp. 1097 Tóth Kálmán utca 4.). A rendezvény részletes programja itt olvasható, a facebook event pedig itt érhető el.

A cseh-szlovák kérdés kronológiája 1914-1918

Tue, 30 Apr 2019 06:33:22 +0000

A cseh–szlovák egységgondolat, illetve együttműködés az első világháború utolsó szakaszában

Wed, 12 Jun 2019 07:48:22 +0000

A szlovákkérdés lehetséges megoldásai közül a korábbi történetírás a cseh–szlovák orientációt abszolutizálta és tárgyalta, ezért itt előtörténetét és a háború első felének történéseit mellőzve az utolsó másfél év eseményeit kívánom vázolni (a megelőző évek eseményeire lásd Ábrahám 2015).

A közös cseh−szlovák állam kikiáltásának vitatott kérdései

Wed, 12 Jun 2019 07:30:27 +0000

Mint egyéb helyen láttuk (Csehszlovákia megteremtésének és a cseh–szlovák államjogi viszonynak a megítélése a cseh és a szlovák tudományosságban) a közös állam kikiáltásának, megszervezésének napjai azóta is számos kérdést vetnek fel.

A Nagy Háború nemzeti céljai és olvasatai. Kisnemzeti nacionalizmusok Kelet-Közép-Európai átalakulásában 1914-1920

Mon, 17 Jun 2019 08:14:01 +0000

A kutatás magyar nyelvű zárókötete A Nagy Háború nemzeti céljai és olvasatai. Kisnemzeti nacionalizmusok Kelet-Közép-Európai átalakulásában 1914-1920 címmel terveink szerint 2020-ban lát napvilágot. Tervezett tartalmát alább olvashatja.

A projekt számára készült térképek

Thu, 27 Jun 2019 09:15:28 +0000

A Nagy Háború birodalmi, nemzet- és államépítő nacionalizmusainak közös jellemzője volt a territorializált, térképeken is megjeleníthető nemzeti és állami terület. Munkatársunk, Nagy Béla, a projekt időtartama alatt készült elemzések, tanulmányok, kiadványok részére készítette az alább található térképeket.

A Román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában című konferencia sajtóvisszhangja

Wed, 26 Sep 2018 12:09:59 +0000

2016. szeptember 15-én került sor a Román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában című nemzetközi konferenciára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre Bukarestben, a Balassi Intézetben. A rendezvényről (többek között) tudósítás jelent meg az M1 Ma reggel című műsorában, az Inforádión, a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, az Újkoron a Bukaresti Rádióban, a Televiziunea Română Magyar Adásában és az Erdélyi Magyar Televízió Híradójában.

A szlovák lojális (hungarofil) irányzat az első világháború második felében

Wed, 12 Jun 2019 07:44:12 +0000

A sok évszázados, etnikumfeletti hungarus patriotizmus a 19. század magyarosító szellemiségében egyre kevésbé lehetett természetes, s főleg hiteles állásfoglalás, ám egy sor szlovák értelmiségi a dualizmus évtizedeiben is elfogadta az egységes magyar politikai nemzet eszméjét, és szerepet vállalt a politikai, esetleg kulturális asszimilációt elfogadó, viszont anyanyelvi írásbeliség megteremtésében. A sztárépítész Ján Nepomuk Bobula, az evangélikus lelkész, végül szuperintendens Daniel Bachát vagy Szeberényi Gusztáv, a nyelvész-filológus Samo Czambel vagy Podhradszky György, a náluk türelmetlenebb kulturális mindenes, Adolf Pechány, a szerkesztő Karol Csecsotka munkái mellett tömeghatást gyakoroltak a kormánybarát szlovák lapok és a Magyarországi Tót Közművelődési Egyesület olvasó-, énekeskönyvei, fordításai.

A szlovák sajtó kormányzati kezelése az első világháború évei alatt

Wed, 12 Jun 2019 07:39:40 +0000

Fenti kérdés természetesen túlnő a sajtótörténet határain: egy társadalomfejlődésében, főként elitképzésében gátolt, korlátozott politikai palettával rendelkező etnikum esetében a periodikumok hivatottak pótolni a helyi vitafórumokat, véleménycserét és magát az össznemzeti diskurzust.