Az MTA BTK Történettudományi Intézet első világháborús honlapja - Az MTA BTK Történettudományi Intézet első világháborús honlapja

A cseh–szlovák egységgondolat, illetve együttműködés az első világháború utolsó szakaszában

Wed, 12 Jun 2019 07:48:22 +0000

A szlovákkérdés lehetséges megoldásai közül a korábbi történetírás a cseh–szlovák orientációt abszolutizálta és tárgyalta, ezért itt előtörténetét és a háború első felének történéseit mellőzve az utolsó másfél év eseményeit kívánom vázolni (a megelőző évek eseményeire lásd Ábrahám 2015).

A közös cseh−szlovák állam kikiáltásának vitatott kérdései

Wed, 12 Jun 2019 07:30:27 +0000

Mint egyéb helyen láttuk (Csehszlovákia megteremtésének és a cseh–szlovák államjogi viszonynak a megítélése a cseh és a szlovák tudományosságban) a közös állam kikiáltásának, megszervezésének napjai azóta is számos kérdést vetnek fel.

A szlovák sajtó kormányzati kezelése az első világháború évei alatt

Wed, 12 Jun 2019 07:39:40 +0000

Fenti kérdés természetesen túlnő a sajtótörténet határain: egy társadalomfejlődésében, főként elitképzésében gátolt, korlátozott politikai palettával rendelkező etnikum esetében a periodikumok hivatottak pótolni a helyi vitafórumokat, véleménycserét és magát az össznemzeti diskurzust.

A szlovák szociáldemokraták választása 1918 őszén

Wed, 12 Jun 2019 07:36:55 +0000

A szlovák útkeresés harmadik ereje szociáldemokrácia, viszonya ellentmondásos mind a nemzeti mozgalomhoz, mind anyapártjához, az MSzDP-hez. A folyamatosan gyarapodó szlovák ipari munkássághoz és vezetőik ideológiájához mind a konzervatív, mind a polgári demokrata politikusok ellentmondásosan viszonyultak: a nemzetépítéshez igényt tartottak e tömegre, ám elutasították a vezetők marxista, azaz antikapitalista és ateista jelszavait, pontosabban a magántulajdon elleni harcot csak az „idegen”, értsd magyar, német, zsidó tőkések ellenében tekintették legitimnek, a „nemzeti vállalkozókat”, azaz saját magukat az elnyomott proletár nemzet ugyancsak hátrányos helyzetű tagjainak, tehát hiteles vezetőinek minősítették.

Csehszlovákia megteremtésének és a cseh–szlovák államjogi viszonynak a megítélése a cseh és a szlovák tudományosságban

Wed, 12 Jun 2019 07:32:32 +0000

A kommunista diktatúra majd a közös állam megszűnése óta a szlovák történetírás megszabadult a csehszlovák egység szemléleti kényszerétől, lehetővé vált számára, hogy a két nemzet viszonyát immár ne teleologikusan, hanem Csehszlovákiát adott körülmények között létrejött, majd megszűnt, korhoz (korokhoz) kötött jelenségnek tekinthesse. Megkezdődött a szlovák múlt, így az első világháború történéseinek és folyamatainak teljes körű birtokba vétele. A korábbi ideologikus, monolit szemlélettel szemben – mely szerint a szlovákság, legalábbis lélekben egységesen szemben állt Magyarország illetve általában a Monarchia háborújával, s ugyanilyen egységesen állt a csehekkel közös állam kivívása, mint a történelem által kínált egyetlen út mellett – a szerzők nem hallgatják el a tömegek államhű megnyilvánulásait, a hagyományos paraszti értékrend valamint a sok évtizedes hazafias propaganda hatásait.

Impériumváltás a Felvidéken (1918-1919)

Thu, 27 Jun 2019 10:19:55 +0000

A térkép Nagy Béla munkája