Erdély kérdése a román elit körében a bukaresti béke aláírásáig

Köztudott, hogy az összes román lakta (többé-kevésbé román többségű) régió politikai egyesítése, a nagy nemzeti állam létrehozása az 1840-es évek óta központi helyet foglalt el a két román fejedelemség elitjének gondolkodásában. A történeti Moldva keleti felének (Besszarábia) visszaszerzése ugyan még a jelszavak szintjén sem nagyon jelenhetett meg (az 1812 óta a területet uraló nagyhatalom, Oroszország sokáig magukat a román államokat is ellenőrzése alatt tartotta, és a krími háború után is a román államiságot fenyegető fő veszélynek számított), Erdély, a magyarországi részek (a román gondolkodás e kettőt mindig elkülöníti) és az ausztriai Bukovina megszerzése, ha úgy tetszik visszaszerzése viszont mindig a diskurzus része volt. Írók, történészek, egyesületek (a Transilvania, a Carpaţi, majd a Liga Culturală) hol nyíltan, hol burkoltan (a nemzet történeti-kulturális összetartozása) képviselték, amit viszont a kormányok, a vezető pártok természetesen nem tehettek meg, különösen 1883 óta, amikor Románia katonai szövetséget kötött a Monarchiával, s így a Hármas Szövetség társult tagja lett. Az uralkodó, a Hohenzollern-családból származó, német elkötelezettségű I. Károly főleg nem gondolhatott bármiféle kétértelmű, félreérthető megnyilatkozásra.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 10. A paradigmaváltás eredményei a Párizs környéki békék tekintetében

Vegyük szemügyre az előző részekben kifejtett hatások eredőjeként a háború végére kialakult eredményt, amely a Párizs környéki békeszerződésekben öltött testet. Az új Kelet-Közép-Európa más lett, mint amilyenre a döntésre ható különféle erők tervezték. A politikai lépések legitimálására szolgáló érvek és értékrendek összekeveredtek. Így például a nemzeti elv érvényre juttatásában jelentős szerepet játszó lengyel és cseh emigráció államalapító terveit a nemzetin kívül történeti indokokkal is igyekeztek alátámasztani.[1]

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 3. Paradigmaváltás előtt, 1914‒1916

Az első világháború előtt a Kelet-Közép-Európával foglalkozó francia szakértők meghatározó csoportjai és a külügyi vezetés egyetértettek abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának továbbra is fenn kell maradnia, noha időszerűnek látták korszerűsítését, föderalizálását. Az orosz stratégiai szövetség miatt 1914 előtt a Quai d’Orsay-én nem gondoltak a cári birodalom területén élő népek nemzetállami fejlődésének támogatására sem. A „Nagy Háború” évei azonban alapvető változásokat hoztak a francia egyetemi és kormányzati körök térségünkkel kapcsolatos szemléletében.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 5. A paradigmaváltás második szakasza, 1917. november‒december

A francia kormányzat Kelet-Közép-Európával kapcsolatos politikájában 1917. november-decemberben ‒ vagyis a paradigma átalakulásának másodikként megnevezett időszakában ‒ minőségi változás ment végbe. 1917 novemberében ugyanis Szentpéterváron hatalomra kerültek a bolsevikok, akiknek békeprogramja nyomán várható volt, hogy Oroszország kiválik a háborúból, és felbomlik a Párizs számára stratégiai jelentőségű francia-orosz szövetség. Megkerülhetetlenül fontos lett tehát a francia külpolitika számára, hogy a cári birodalmat helyettesítendő megtalálja Németország új keleti ellensúlyát. Ebben az összefüggésben értékelődött föl még inkább a jövőbeli Lengyelország és kaptak új jelentőséget az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő, önálló állam alapítására vagy a szomszédos nemzetállamhoz való csatlakozásra törekvő népek, illetve az azokat képviselő politikai emigrációk, mindenekelőtt pedig a csehszlovákok.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 6. A paradigmaváltás harmadik szakasza, 1918. január‒október

Az új francia Kelet-Közép-Európa politika kialakulásának 1918. januártól októberig tartó harmadik időszakát egyszerre jellemezte a bizonytalanság és a megszilárdulás. A lengyel államiság kapcsán - amely nem vetette fel az európai egyensúly szempontjából mindaddig nélkülözhetetlennek tekintett, nagy múltú Habsburg állam megszüntetését - viszonylag egyenes vonalú fejlődést figyelhetünk meg Franciaország és szövetségeseinek politikájában.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 7. A paradigmaváltás negyedik szakasza, 1918. október‒november, áttekintő összefoglalás

A francia Kelet-Közép-Európa politikában az orosz szövetséges 1917. novemberi kiesésével kezdődött paradigmaváltás 1918. október-novemberben vált mintegy két évtizedre véglegessé. Amint a korábbi részekben említettük, a Németországgal szemben Keleten kiépítendő védelem legfontosabb erősségének a megnövelt Lengyelországot szánták. A lengyel állam azonban önmagában nem tűnt elegendő ellensúlynak, és a Habsburg Monarchia feldarabolásával keletkezett, illetve megnagyobbított további országok bekapcsolását tervezték a németellenes szövetségbe.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 8. A paradigmaváltás elhúzódásának okai: A francia hatalmi elit megosztottsága

A Kelet-Közép-Európával kapcsolatos francia külpolitikai paradigma átalakulásának elhúzódását – 1916. januárban kezdődött és csaknem három évig tartott – a francia hatalmi elitnek a kérdéssel kapcsolatos mély megosztottsága magyarázza. Két koncepció feszült egymásnak: a népek önrendelkezésének viszonylag újkeletű elve és a hagyományos hatalmi politika aktuális változata, az öt nagyhatalom – Anglia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Oroszország – erőegyensúlyán nyugvó európai koncert fenntartásának igénye. Az előbbi elgondolás híveit most „progresszíveknek”, míg az utóbbiakat „konzervatívoknak” nevezzük.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 9. A paradigmaváltást befolyásoló bel- és külpolitikai tényezők

A hadihelyzet alakulásáról és Franciaország stratégiai helyzetének megváltozásáról az előző részekben már részletesen szóltunk. A belpolitikai erők közül különösen a radikális párt igyekezett befolyással lenni a kormány lépéseire. Amikor 1918 júniusában a francia kormány világosan állást foglalt a jugoszláv, a lengyel és a csehszlovák törekvések támogatása mellett, a döntést a Képviselőház, azon belül a radikálisok kényszerítették ki, pedig Clemenceau nem akarta.[1]

More info

Könyvbemutató Balatonfüreden munkatársaink részvételével

Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és Balatonfüred városa közötti együttműködési szerződés keretében kerül sor 2018. november 10-én 17:00 órai kezdettel a balatonfüredi Kisfaludy Galériában(Balatonfüred 8230 Kisfaludy u. 1.) a Minden egész eltörött… A Nagy Háború emlékei című tanulmánykötet bemutatójára a Tempevölgy folyóirat szervezésében.

A kötetbe intézetünk munkatársai közül Ábrahám BarnaDemeter GáborHornyák ÁrpádKatona Csaba és Szarka László, továbbá az első világháborús OTKA-kutatócsoport külső munkatársa, Szőts Zoltán Oszkár írt, közülük Szarka László tudományos főmunkatárs, témacsoport-vezető, az első világháborús OTKA-kutatócsoport vezetője, Katona Csaba tudományos munkatársa, az első világháborús OTKA-kutatócsoport tagja és Szőts Zoltán Oszkár, az első világháborús OTKA-kutatócsoport külső munkatársa képviseli intézetünket a rendezvényen.

More info

Munkatársaink a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Trianon című konferencián

Magyar Nemzeti Múzeum (Bp. 1088 Múzeum körút 14–16.) adott otthont 2019. március 25-én és 26-án annak a Trianonról szóló tudományos konferenciának, ahol kutatócsoportunk vezetője, Szarka László a plenáris szekciót vezette, míg kutatócsoportunk tagja, L. Balogh Béni Románia a párizsi békekonferencián, 1919–1920 címmel előadást tartott. A részletes program itt érhető el. Az eseményről itt olvasható beszámoló.

More info

Munkatársaink írásai a Tempevölgy 2014 decemberi számában

Megjelent a Tempevölgy 2014. évi 4. száma, amelyben a 2014. október 4-én Balatonfüreden megrendezett egész napos, az első világháborúra emlékező rendezvénysorozat keretében tartott tudományos konferencián elhangzott előadások írott változatai olvashatóak. A szerzők kutatócsoportunk tagjai (Katona Csaba, Markovits Kálmán, Szőts Zoltán Oszkár). A konferenciának az MTA BTK Történettudományi Intézete társrendezője volt a Balatonfüred városa és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont között aláírt együttműködési szerződés keretében, a levezető elnöki tisztet Fodor Pál, intézetünk igazgatója töltötte be.

More info

Munkatársaink írásai a Tempevölgy 2015 szeptemberi számában

2014. október 4-én Balatonfüreden együttműködési megállapodást írt alá Balatonfüred városa és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, aminek keretében ugyanazon a napon kutatócsoportunk tudományos konferenciát rendezett Balatonfüreden. Az ott elhangzott előadások zöme megjelent a Tempevölgy 2014. évi 4. számában. Ennek folytatásaként a folyóirat ez évi 3. számában szintén több, a világháborús témához kötődő írás látott napvilágot A Nagy Háború a Kárpát-medencében című blokkban, köztük Szarka László, kutatócsoportunk vezetője és Ábrahám Barna, kutatócsoportunk tagja tollából: a lapszám itt olvasható.

More info

Nationalisms in Action: The Great War and Its Aftermath in East Central Europe

2020-ban kutatócsoportunk angol nyelvű tanulmánykötettel jelentkezett. A Pók Attila, Szarka László és Tomka Béla szerkesztésében, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában, a Magyar Nemzeti Bank támogatásával, a Berghan Kiadó kiadásában megjelenő könyv a Nationalisms in Action: The Great War and Its Aftermath in East Central Europe címet kapta. Tartalomjegyzékét az alábbiakban olvashatják:

More info

Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés

Az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága szakmai programjai keretében, kutatócsoportunk közreműködésével Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés – Birodalmak és nemzetállamok a közép-európai régióban (1848–1938)címmel tanulmánykötet jelent meg 2017-ben. A könyvet kutatócsoportunk vezetője, Szarka László szerkesztette, aki önálló tanulmányt is közölt a kötetben, ahogy tudományos munkatársunk, Ábrahám Barna is. Befogadó intézményünk, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete munkatársai közül Gyáni Gábor és Mitrovits Miklós is képviseltetik magukat egy-egy írással. A kötetről ide kattintva tudhatnak meg többet, illetve regisztrált felhasználók innen tölthetik le.

More info

Szőts Zoltán Oszkár előadása a Háborús hétköznapok IV. című konferencián

Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2018. december 6–7-én immár negyedik alkalommal rendezte meg a Háborús hétköznapok című, első világháborús tudományos konferenciáját. A rendezvényen intézetünk tudományos munkatársa, az első világháborús OTKA-kutatócsoport tagja, Szőts Zoltán Oszkár is előadást tartott A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt címmel. A konferenciáról részletes beszámoló olvasható az Újkor.hu portálon, ide kattintva.

More info