1918 A nagy összeomlás: konferencia az Országházban Tisza István halálának 100. évfordulója alkalmából

Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat szervezésében kerül sor a 1918 – A nagy összeomlás című konferenciára 2018. október 31-én (szerdán) 10:00 órai kezdettel az Országház Főrendiházi üléstermében (Bp. 1055 Kossuth Lajos tér 1–3.). Intézetünket előadóként ifj. Bertényi Iván tudományos főmunkatárs, a Bécsi Magyar Történeti Intézetigazgatója, Katona Csaba tudományos munkatárs, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense és Szarka László tudományos főmunkatárs, témacsoportvezető, az első világháborús OTKA-kutatócsoport vezetője képviselik. A részletes program itt látható, míg a konferencia témáját és előadásait ismertető rövidfilmet ide kattintva lehet megtekinteni.

More info

A "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport konferenciája: Úton. Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Úton. Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európábancímmel kerül sor a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néderlandisztikai Tanszéke közös konferenciájára 2018. november 9-én (pénteken) és 10-én (szombaton) a MTA Humán Tudományok Kutatóháza (Bp. 1097 Tóth Kálmán utca 4.). A rendezvény részletes programja itt olvasható, a facebook event pedig itt érhető el.

More info

A Román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában című konferencia sajtóvisszhangja

2016. szeptember 15-én került sor a Román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában című nemzetközi konferenciára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre Bukarestben, a Balassi Intézetben. A rendezvényről (többek között) tudósítás jelent meg az M1 Ma reggel című műsorában, az Inforádión, a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, az Újkoron a Bukaresti Rádióban, a Televiziunea Română Magyar Adásában és az Erdélyi Magyar Televízió Híradójában.

More info

Az Összeomlás, forradalom, kiútkeresés. 1918 emlékezete és narratívái címmel rendezett tudományos tanácskozás videóösszefoglalója

Összeomlás, forradalom, kiútkeresés. 1918 emlékezete és narratívái címmel rendezett tudományos tanácskozást a birodalmi összeomlás és a nemzeti államépítések átmeneti korszakáról 2018. október 12-én a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport és az első világháborús OTKA-kutatócsoport. A workshop fókuszában 1918 ősze és tele állt, a résztvevők a nagyhatalmi, kisnemzeti és specifikusan magyar elképzelések, döntések és nem utolsósorban múltértékelések történeteit vizsgálták. A tanácskozás első, magyar nyelvű részéről készült videóösszefoglaló itt tekinthető meg.

More info

Beszámoló az 1918 A nagy összeomlás című konferenciáról

Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat szervezésében került sor az 1918 – A nagy összeomlás című konferenciára 2018. október 31-én az Országház Főrendiházi üléstermében. A rendezvényről, amelyen több kollégánk is előadást tartott, itt olvasható részletes beszámoló Szőts Zoltán Oszkár tollából az Újkor.hu-n.

More info

Első világháborús hadinaplót mutattak be Vác Város Levéltárában

Vác Város Levéltára adott otthont Nagy László Emlékeim a hadifogságból, 1914–1921 című kötete bemutatójának. Először a naplóíró unokája, Várnai Sándor beszélt, majd Nagy László életrajzát Horváth M. Ferenc, a házigazda levéltár igazgatója, a kiadvány egyik szerkesztője ismertette. Végül intézetünk tudományos munkatársa, az első világháborús OTKA-kutatócsoport tagja, Katona Csaba tartott előadást a magániratokról, a naplók és a visszaemlékezések fontosságáról az első világháborúval kapcsolatos kutatásokban, továbbá Nagy László hadifogolynaplójának értékeiről.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 10. A paradigmaváltás eredményei a Párizs környéki békék tekintetében

Vegyük szemügyre az előző részekben kifejtett hatások eredőjeként a háború végére kialakult eredményt, amely a Párizs környéki békeszerződésekben öltött testet. Az új Kelet-Közép-Európa más lett, mint amilyenre a döntésre ható különféle erők tervezték. A politikai lépések legitimálására szolgáló érvek és értékrendek összekeveredtek. Így például a nemzeti elv érvényre juttatásában jelentős szerepet játszó lengyel és cseh emigráció államalapító terveit a nemzetin kívül történeti indokokkal is igyekeztek alátámasztani.[1]

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 3. Paradigmaváltás előtt, 1914‒1916

Az első világháború előtt a Kelet-Közép-Európával foglalkozó francia szakértők meghatározó csoportjai és a külügyi vezetés egyetértettek abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának továbbra is fenn kell maradnia, noha időszerűnek látták korszerűsítését, föderalizálását. Az orosz stratégiai szövetség miatt 1914 előtt a Quai d’Orsay-én nem gondoltak a cári birodalom területén élő népek nemzetállami fejlődésének támogatására sem. A „Nagy Háború” évei azonban alapvető változásokat hoztak a francia egyetemi és kormányzati körök térségünkkel kapcsolatos szemléletében.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 5. A paradigmaváltás második szakasza, 1917. november‒december

A francia kormányzat Kelet-Közép-Európával kapcsolatos politikájában 1917. november-decemberben ‒ vagyis a paradigma átalakulásának másodikként megnevezett időszakában ‒ minőségi változás ment végbe. 1917 novemberében ugyanis Szentpéterváron hatalomra kerültek a bolsevikok, akiknek békeprogramja nyomán várható volt, hogy Oroszország kiválik a háborúból, és felbomlik a Párizs számára stratégiai jelentőségű francia-orosz szövetség. Megkerülhetetlenül fontos lett tehát a francia külpolitika számára, hogy a cári birodalmat helyettesítendő megtalálja Németország új keleti ellensúlyát. Ebben az összefüggésben értékelődött föl még inkább a jövőbeli Lengyelország és kaptak új jelentőséget az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő, önálló állam alapítására vagy a szomszédos nemzetállamhoz való csatlakozásra törekvő népek, illetve az azokat képviselő politikai emigrációk, mindenekelőtt pedig a csehszlovákok.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 6. A paradigmaváltás harmadik szakasza, 1918. január‒október

Az új francia Kelet-Közép-Európa politika kialakulásának 1918. januártól októberig tartó harmadik időszakát egyszerre jellemezte a bizonytalanság és a megszilárdulás. A lengyel államiság kapcsán - amely nem vetette fel az európai egyensúly szempontjából mindaddig nélkülözhetetlennek tekintett, nagy múltú Habsburg állam megszüntetését - viszonylag egyenes vonalú fejlődést figyelhetünk meg Franciaország és szövetségeseinek politikájában.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 7. A paradigmaváltás negyedik szakasza, 1918. október‒november, áttekintő összefoglalás

A francia Kelet-Közép-Európa politikában az orosz szövetséges 1917. novemberi kiesésével kezdődött paradigmaváltás 1918. október-novemberben vált mintegy két évtizedre véglegessé. Amint a korábbi részekben említettük, a Németországgal szemben Keleten kiépítendő védelem legfontosabb erősségének a megnövelt Lengyelországot szánták. A lengyel állam azonban önmagában nem tűnt elegendő ellensúlynak, és a Habsburg Monarchia feldarabolásával keletkezett, illetve megnagyobbított további országok bekapcsolását tervezték a németellenes szövetségbe.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 8. A paradigmaváltás elhúzódásának okai: A francia hatalmi elit megosztottsága

A Kelet-Közép-Európával kapcsolatos francia külpolitikai paradigma átalakulásának elhúzódását – 1916. januárban kezdődött és csaknem három évig tartott – a francia hatalmi elitnek a kérdéssel kapcsolatos mély megosztottsága magyarázza. Két koncepció feszült egymásnak: a népek önrendelkezésének viszonylag újkeletű elve és a hagyományos hatalmi politika aktuális változata, az öt nagyhatalom – Anglia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Oroszország – erőegyensúlyán nyugvó európai koncert fenntartásának igénye. Az előbbi elgondolás híveit most „progresszíveknek”, míg az utóbbiakat „konzervatívoknak” nevezzük.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 9. A paradigmaváltást befolyásoló bel- és külpolitikai tényezők

A hadihelyzet alakulásáról és Franciaország stratégiai helyzetének megváltozásáról az előző részekben már részletesen szóltunk. A belpolitikai erők közül különösen a radikális párt igyekezett befolyással lenni a kormány lépéseire. Amikor 1918 júniusában a francia kormány világosan állást foglalt a jugoszláv, a lengyel és a csehszlovák törekvések támogatása mellett, a döntést a Képviselőház, azon belül a radikálisok kényszerítették ki, pedig Clemenceau nem akarta.[1]

More info

Könyvbemutató Balatonfüreden munkatársaink részvételével

Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és Balatonfüred városa közötti együttműködési szerződés keretében kerül sor 2018. november 10-én 17:00 órai kezdettel a balatonfüredi Kisfaludy Galériában(Balatonfüred 8230 Kisfaludy u. 1.) a Minden egész eltörött… A Nagy Háború emlékei című tanulmánykötet bemutatójára a Tempevölgy folyóirat szervezésében.

A kötetbe intézetünk munkatársai közül Ábrahám BarnaDemeter GáborHornyák ÁrpádKatona Csaba és Szarka László, továbbá az első világháborús OTKA-kutatócsoport külső munkatársa, Szőts Zoltán Oszkár írt, közülük Szarka László tudományos főmunkatárs, témacsoport-vezető, az első világháborús OTKA-kutatócsoport vezetője, Katona Csaba tudományos munkatársa, az első világháborús OTKA-kutatócsoport tagja és Szőts Zoltán Oszkár, az első világháborús OTKA-kutatócsoport külső munkatársa képviseli intézetünket a rendezvényen.

More info

Szőts Zoltán Oszkár előadása a Háborús hétköznapok IV. című konferencián

Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2018. december 6–7-én immár negyedik alkalommal rendezte meg a Háborús hétköznapok című, első világháborús tudományos konferenciáját. A rendezvényen intézetünk tudományos munkatársa, az első világháborús OTKA-kutatócsoport tagja, Szőts Zoltán Oszkár is előadást tartott A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt címmel. A konferenciáról részletes beszámoló olvasható az Újkor.hu portálon, ide kattintva.

More info