1918 A nagy összeomlás: konferencia az Országházban Tisza István halálának 100. évfordulója alkalmából

Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat szervezésében kerül sor a 1918 – A nagy összeomlás című konferenciára 2018. október 31-én (szerdán) 10:00 órai kezdettel az Országház Főrendiházi üléstermében (Bp. 1055 Kossuth Lajos tér 1–3.). Intézetünket előadóként ifj. Bertényi Iván tudományos főmunkatárs, a Bécsi Magyar Történeti Intézetigazgatója, Katona Csaba tudományos munkatárs, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense és Szarka László tudományos főmunkatárs, témacsoportvezető, az első világháborús OTKA-kutatócsoport vezetője képviselik. A részletes program itt látható, míg a konferencia témáját és előadásait ismertető rövidfilmet ide kattintva lehet megtekinteni.

More info

A "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport konferenciája: Úton. Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Úton. Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európábancímmel kerül sor a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néderlandisztikai Tanszéke közös konferenciájára 2018. november 9-én (pénteken) és 10-én (szombaton) a MTA Humán Tudományok Kutatóháza (Bp. 1097 Tóth Kálmán utca 4.). A rendezvény részletes programja itt olvasható, a facebook event pedig itt érhető el.

More info

A Román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában című konferencia sajtóvisszhangja

2016. szeptember 15-én került sor a Román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában című nemzetközi konferenciára és az azt követő kerekasztal-beszélgetésre Bukarestben, a Balassi Intézetben. A rendezvényről (többek között) tudósítás jelent meg az M1 Ma reggel című műsorában, az Inforádión, a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, az Újkoron a Bukaresti Rádióban, a Televiziunea Română Magyar Adásában és az Erdélyi Magyar Televízió Híradójában.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 10. A paradigmaváltás eredményei a Párizs környéki békék tekintetében

Vegyük szemügyre az előző részekben kifejtett hatások eredőjeként a háború végére kialakult eredményt, amely a Párizs környéki békeszerződésekben öltött testet. Az új Kelet-Közép-Európa más lett, mint amilyenre a döntésre ható különféle erők tervezték. A politikai lépések legitimálására szolgáló érvek és értékrendek összekeveredtek. Így például a nemzeti elv érvényre juttatásában jelentős szerepet játszó lengyel és cseh emigráció államalapító terveit a nemzetin kívül történeti indokokkal is igyekeztek alátámasztani.[1]

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 3. Paradigmaváltás előtt, 1914‒1916

Az első világháború előtt a Kelet-Közép-Európával foglalkozó francia szakértők meghatározó csoportjai és a külügyi vezetés egyetértettek abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának továbbra is fenn kell maradnia, noha időszerűnek látták korszerűsítését, föderalizálását. Az orosz stratégiai szövetség miatt 1914 előtt a Quai d’Orsay-én nem gondoltak a cári birodalom területén élő népek nemzetállami fejlődésének támogatására sem. A „Nagy Háború” évei azonban alapvető változásokat hoztak a francia egyetemi és kormányzati körök térségünkkel kapcsolatos szemléletében.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 5. A paradigmaváltás második szakasza, 1917. november‒december

A francia kormányzat Kelet-Közép-Európával kapcsolatos politikájában 1917. november-decemberben ‒ vagyis a paradigma átalakulásának másodikként megnevezett időszakában ‒ minőségi változás ment végbe. 1917 novemberében ugyanis Szentpéterváron hatalomra kerültek a bolsevikok, akiknek békeprogramja nyomán várható volt, hogy Oroszország kiválik a háborúból, és felbomlik a Párizs számára stratégiai jelentőségű francia-orosz szövetség. Megkerülhetetlenül fontos lett tehát a francia külpolitika számára, hogy a cári birodalmat helyettesítendő megtalálja Németország új keleti ellensúlyát. Ebben az összefüggésben értékelődött föl még inkább a jövőbeli Lengyelország és kaptak új jelentőséget az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő, önálló állam alapítására vagy a szomszédos nemzetállamhoz való csatlakozásra törekvő népek, illetve az azokat képviselő politikai emigrációk, mindenekelőtt pedig a csehszlovákok.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 6. A paradigmaváltás harmadik szakasza, 1918. január‒október

Az új francia Kelet-Közép-Európa politika kialakulásának 1918. januártól októberig tartó harmadik időszakát egyszerre jellemezte a bizonytalanság és a megszilárdulás. A lengyel államiság kapcsán - amely nem vetette fel az európai egyensúly szempontjából mindaddig nélkülözhetetlennek tekintett, nagy múltú Habsburg állam megszüntetését - viszonylag egyenes vonalú fejlődést figyelhetünk meg Franciaország és szövetségeseinek politikájában.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 7. A paradigmaváltás negyedik szakasza, 1918. október‒november, áttekintő összefoglalás

A francia Kelet-Közép-Európa politikában az orosz szövetséges 1917. novemberi kiesésével kezdődött paradigmaváltás 1918. október-novemberben vált mintegy két évtizedre véglegessé. Amint a korábbi részekben említettük, a Németországgal szemben Keleten kiépítendő védelem legfontosabb erősségének a megnövelt Lengyelországot szánták. A lengyel állam azonban önmagában nem tűnt elegendő ellensúlynak, és a Habsburg Monarchia feldarabolásával keletkezett, illetve megnagyobbított további országok bekapcsolását tervezték a németellenes szövetségbe.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 8. A paradigmaváltás elhúzódásának okai: A francia hatalmi elit megosztottsága

A Kelet-Közép-Európával kapcsolatos francia külpolitikai paradigma átalakulásának elhúzódását – 1916. januárban kezdődött és csaknem három évig tartott – a francia hatalmi elitnek a kérdéssel kapcsolatos mély megosztottsága magyarázza. Két koncepció feszült egymásnak: a népek önrendelkezésének viszonylag újkeletű elve és a hagyományos hatalmi politika aktuális változata, az öt nagyhatalom – Anglia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Oroszország – erőegyensúlyán nyugvó európai koncert fenntartásának igénye. Az előbbi elgondolás híveit most „progresszíveknek”, míg az utóbbiakat „konzervatívoknak” nevezzük.

More info

Franciaország Kelet-Közép-Európa politikája az első világháború idején 9. A paradigmaváltást befolyásoló bel- és külpolitikai tényezők

A hadihelyzet alakulásáról és Franciaország stratégiai helyzetének megváltozásáról az előző részekben már részletesen szóltunk. A belpolitikai erők közül különösen a radikális párt igyekezett befolyással lenni a kormány lépéseire. Amikor 1918 júniusában a francia kormány világosan állást foglalt a jugoszláv, a lengyel és a csehszlovák törekvések támogatása mellett, a döntést a Képviselőház, azon belül a radikálisok kényszerítették ki, pedig Clemenceau nem akarta.[1]

More info

Könyvbemutató Balatonfüreden munkatársaink részvételével

Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és Balatonfüred városa közötti együttműködési szerződés keretében kerül sor 2018. november 10-én 17:00 órai kezdettel a balatonfüredi Kisfaludy Galériában(Balatonfüred 8230 Kisfaludy u. 1.) a Minden egész eltörött… A Nagy Háború emlékei című tanulmánykötet bemutatójára a Tempevölgy folyóirat szervezésében.

A kötetbe intézetünk munkatársai közül Ábrahám BarnaDemeter GáborHornyák ÁrpádKatona Csaba és Szarka László, továbbá az első világháborús OTKA-kutatócsoport külső munkatársa, Szőts Zoltán Oszkár írt, közülük Szarka László tudományos főmunkatárs, témacsoport-vezető, az első világháborús OTKA-kutatócsoport vezetője, Katona Csaba tudományos munkatársa, az első világháborús OTKA-kutatócsoport tagja és Szőts Zoltán Oszkár, az első világháborús OTKA-kutatócsoport külső munkatársa képviseli intézetünket a rendezvényen.

More info